ÓBECSEI GIMNÁZIUM

Földrajz

Szerbia lakossága

A lakosság száma mechanikus szaporulattal is változik. A mechanikus szaporulat az emigránsok és imigránsok különbsége.

Emigránsok – kivándorlők

Imigránsok – bevándorlók

A MIGRÁCIÓK

A hazai irodalom migrációnak nevez minden helyváltoztatást, legyen időszakos vagy állandó jellegű, míg a külföldi irodalom csak azt a helyváltoztatást nevezi migrációnak, amely állandó jellegű. A történelem során számos nagy migráció volt (pl. Nagy népvándorlás). Jovan Cvijić a török idők alatt zajlott migrációkat négy csoportba osztotta: Dinári, Koszovói (Arsenije Čarnojević 1690), Moravamenti – Vardári, hullám amely átlépte a Szávát és Dunát (Szentendre, Oroszország).

A migrációkat időtartamuk szerint felosztju: napi, heti, idény, állandó migrációkra.

Terület szerint: bel- és külmigrációkra.

Terület szerint lehetnek még városközötti, faluközötti, falu-város, város-falu.

Szerbiára mindig jellemző volt a migráció – a 90-es években számos imigráns érkezett (6oo ooo) Bosznia és Hercegovina, Horvátország és Koszovó területéről, Vajdaságból pedig tömegesen emigráltak a nyugati országokba és Magyarországra (fiatal lakosság).

NÉPSŰRŰSÉG

Népsűrűség alatt alakosság számának és a területnek az arányát értjük. Legjobban függ a lakosság zámának változásától (ha növekszik a lakosság száma – növekszik a népsűrűség is).

Népsűrűség = lakosság száma / terület

Lakosság száma (Szerbia) – 7200 000                  Terület (KM nélkül) – 77474 km²

Népsűrűség (Szerbia) – 105 lakos/km²

Népsűrűség (Vajdaság) – 2 000 000 / 21 500 = 93

Népsűrűség (Közép Szerbia) – 5 000 000 / 55974 = 89

Népsűrűség (Koszovó éls Metóhia) – 2300000 / 10887 = 211

Szerbia a közepes népsűrűséggel rendelkező országok csoportjába tartozik (Franciaország, Magyarország, Románia...). Sűrűn lakott országok: Hollandia (39o), Belgium (33o), Monako, San Marino, Luxemburg... Ritkán lakoot országok: Norvégia (12), Svédország (14), Izland (2)...

Egy országon belül is változó a népsűrűség. Legsűrűbben lakottak a városok és a városközségek, viszont a legritkábban dél és délkelet Szerbia területe (hegyvidék, karsztvidék, bulgár-román határ, fejlettlen gazdaság). Szerbián belül legnagyobb népsűrűsége Vračar (Belgrád) községnek van – 18 5oo lakos/km². Magas népsűrűséggel rendelkező községek: Újvidék, Szabadka, Niš, Kragujevac, Belgrád összes községe, Temerin... A legkisebb népsűrűségű község Crna Trava (5), Trgovište, Žagubica, Svrljig, Knjaževac... Vajdaságon belül Észak Bánátnak a legkisebb a népsűrűsége.